Nem is oly messze, mint hinnéd,
Ott ahol csak a két fa áll,
Nincsenek ott istenek,
Csak elmúlt hosök emléke vár.
Vonz téged az osi végzet,
Sápadt lelkek jajszava vár.
Nincs béke nincs háború csak
(a sárkány)
Kit tán rég elfeledtek már.
Földbe fagyva fekszik csendben,
Az alkalomra vár, a létre.
Nem boldog, és nem is szenved,
Jelét írta már az égre.
[ref.:]
Mélyen alszik, mélyen pihen,
Rög temette, vak föld zárja.
Ha nem kelted fel az alvó sárkányt,
Ot is csak feledés várja.
(ne félj)
Szólítsd meg a sárkány orét,
Ébreszd föl ot mély álmából,
A súlyos sár és föld alatt
Nem tud a szép alkonyáról.
Találkoztál orzoivel,
Létük célját megértetted,
Azóta ég benned a jel,
Fagyott szíved újra érzed.
[ref.]
[szóló: bazsi]
(a sárkány)
Földbe fagyva fekszik csendben,
Az alkalomra vár, a létre.
Nem boldog és nem is szenved,
Jelét írta már az égre.
