Hajnalpír (Flush Of Dawn)
Hallod, a szél hogy sír, ha Õsök hangját hozza...
Látod, bús átkunk, testvér testvér vérét ontja...
Érzed, a vér meglódul, a szív fellángol,
hinni, tenni egy életen át!
Mondd, hol a kéz, mely egykor bûvös kardot fogta?
Mondd, merre száll a dal, mely jövõ álmát hordja?
Hol van a mag, melybõl, ha élet sarjad,
elhozza majd a Nap sugarát?
Vele van a dal, szép köpenye a tûz,
nap lángjából szõtt fény-inge
- messze hallik hangja -, árnyakat elûz
Hajnalpírral jár...
Csillagok vigyázzák léptét csendesen,
égrõl lángol szép fény-inge
Hold világa, két folyónak folyása
Hajnalpírra vár.
Széllel, ha dala száll,
hideget elûz
szava hazavár,
erõs karja látom,
a Napig elér,
s egyszer még hazaér.
05. Égi Madár (Bird In The Sky)
Ez Föld idegen, valahol járok,
Csak kegyelmet hejába várok,
Ember kegyetlensége énvélem határos.
Ez föld idegen, valahol járok.
Mit búsulsz kenyeres, midõn semmid sincsen?
Jó az Isten, jót ád, légy remínségben.
Fölnyílik az idõ majd az gyönge fûre,
Hova szemünk lát, elbujdosunk ketten.
Vajon hol lészen megmaradásom?
Hegyek-völgyek között az bujdosásom!
Vajon hol lészen éjjeli lefekvésem?
Vad gyomrában lészen az temetésem!
Gondunk sem lesz majd csak mint a madárnak,
melyet szabad szél repít a világnak,
erdõk alatt, fák avarja vetett ágy,
csengõ-bongó patak tiszta vizet ád.
Mondd, mért búsulsz, pajtás,
hej, mikor már fedeled sincsen,
meleget ád az ég még,
kenyeret ád az isten!
