Tán most lészen vége mindennek, mi szabad
Idegen üldözi legjobbjaink, és mi marad
Elfelejti majd, dicső őseink, múltunk
Új hitet, új életet kell megtanulnunk
Templomok épülnek majd szépligetinkben
Nyomorult szolgaként barátunk a Nincsen
Ha nem hiszünk magunktól
Hiszünk majd parancsra, (s)
Végignézzük tétlenül, ha lelkeink akarja
Újabb gyalázatra riad
Anyám, gyötört, árva fiad
Újabb gyalázatként, orvul
Testvér testvértől elfordul
Tavasz, tavasz, szép zöld tavasz
Ki mindeneket újítasz, fákat virágba borítasz
De nekünk békét sosem hozhatsz!
Szállj fel, Sólyom, legyél csillag
Maradj vélünk, nekünk pirkadj
Hajnalhasadtáról hírt adj
Mutass utat, hej, Kikelet!
Az ég, a föld hallja meg
A tűz, a víz lássa meg
A föld nyelje el, víz-ár borítsa el!
A jég, a kő hallja meg
Fény, sötét lássa meg
Hamu elvakítsa, tűz-láng eméssze el!
Száműzze föld és ég
El ne hagyja éhínség
Sírját az erdei vad kaparja szét!
Az ég, a föld hallja meg
A tűz, a víz lássa meg
A föld nyelje el, víz-ár borítsa el!
Árva gyermek, kinek anyját máglyára dobták
Falvak népe, kinek hátát szöggel ostorozták
Regösink, gyógyítóink tűzzel megvakítva
Új hit jele karddal a húsukba szakítva
Rovásbotok lángra vetve, törve, meggyalázva
Őseleink szent csontjai trágyadombra hányva
Védbástyáink lángtengerben nyelte el a föld
Maradt a nép, rémült, szolga, rab igába tört
Újabb gyalázatra riad
Anyám, gyötört, árva fiad
Újabb gyalázatként, orvul
Testvér testvértől elfordul
Tavasz, tavasz, szép zöld tavasz
Ki mindeneket újítasz, fákat virágba borítasz
De nekünk békét sosem hozhatsz!
Szállj fel, Sólyom, legyél csillag
Maradj vélünk, nekünk pirkadj
Hajnalhasadtáról hírt adj
Mutass utat, hej, Kikelet!
