Parasztvezér, szava eleven láng
Kereszteshadak, kapán, kaszán
Hangjuk égre zeng, dühük égő
Úrféle nem maradhat élő
Éhes áradat, üszök és rom
Dühből gyűlölet, mi fájdalom
Vérpatak folyik, dögvész mulat
Húszerez paraszt ha kaszára kap
Nem leszünk soha rabigán már
Asszonyunk, fiunk, haza is vár
Dolga van elég a hadaknak
Zsarnokink míg nyakunkon maradnak
Vezesd néped, jó dózsa vezér
Énekünk, hegyre völgybe elér
Hallja meg az úr, hallja paraszt
Dózsa rongyosa, íme, hogy mulat
Székely dózsa györgy, eleven láng
Hangja, mint vihar, az éjszakán
Tüzek gyúlanak, remeg a föld
Rongyosok dühe mindent elsöpör
Dózsa, adj hitet, veled az ég
Zsarnokink hadát te vered szét
Szolga lesz szabad, halld igazát
Állatokként nem élhetünk tovább
Ütik a rézdobot, hoznak véres kardot
Lovam nyereg alatt, magam fegyver alatt
Kard az oldalamon, a lovamon nyereg
Menni kell galambom, az isten áldjon meg!
Felettem kard fordul, piros vérem csordul
Sirass édesanyám, sirass kedves rózsám!
