Útra kél a Hókirály
Hó,
mintha hullna már egy furcsa hó,
miröl nem beszél a rádió,
de ha csendben ülve jól figyelsz,
akkor tisztán látható.
Hó,
ami lelkünk útjain szitál,
amit kékre fest a holdsugár,
és a tévedéseink zaját
végre lecsendesíti már.
Erre jár a Hókirály,
házainkra rátalál,
hófehér az utca már.
Hó,
vele földet ér az égi jel,
hogy egy boldogabb világ jön el,
ahol forró vágyaink helyett
csak meleg sál és sapka kell.
Útra kél a Hókirály
