Csak úgy csinál
Nagyon szép, a haja lobog
Végigtáncol az utcákon.
Sötét ruhája ráncai között
Senki nem látta, mikor átgázolt
A szívemen, mint egy hadsereg
Keményen, ritmusra lépkedett
És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy legalább száz éve várok rá,
És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy szeretem.
Nagyon szép, a haja lobog
Már messzirõl látom,
Sötét ruhában, hogy átbújik a kerítésen
Ahol várom
Régóta, mint egy kisgyerek.
Kinek nem mondták meg, hogy nem lehet
És közben úgy csinál, mintha nem tudná,
Hogy legalább száz éve várnak rá,
És közben úgy csinál...
Kevés a fény és hangos a zene,
ülünk a sarki bárban
És nem tudom, hogy mért nem vele vagyok
Mikor érzem rögtön szétszakadok
Ott legbelül egy villanás
Rohanok, nem kell már senki más.
De közben úgy csinál, mintha nem tudná
Hogy legalább száz éve várok rá
És közben úgy csinál...
