Gránittáblákon zajlik a jéghegyek olvadó vonulása,
Mély szárnycsapásokkal sóvárogva száll fel a madárhad,
Hogy a déli-fronton keressenek utalásokat egykori önmaguk
és a díszes pompa préselte utasszállítók között.
Még fényben úszik a horizont, a tudat mámorban tocsog,
Sa test embrióként süpped egykori önmagába,
a gépágyúk tüzelni kezdenek, akár a kutyák, ha a természet kajánul
rájuk kacsintva hívó szót fúj.
Prüszköl a tenger,
kietlehasábokon a horizont délnek, hogy követhesse a hadak útját.
