Minden nappal újra élheted, amit nem szeretnél, de megteszed,
Mások bűnéért neked kell felelned.
Ez egy körforgás minek rabja vagy,
Kiszállás rég nincs az idő halad,
Ezt az életet kaptad, érezd hát jól magad.
Túl szép világ, amiben élünk,
Könny és szilánk – ha a jövőbe nézünk.
Bűnös múltunk árnyékát,
A jelen fénye nem fonja át!
Bűnös világ, amiben élünk,
Könny és szilánk – ha a tükörbe nézünk.
A múltban épült bűnökért,
A jövőnk régen elvetélt!
Minden percben hallod a hangjukat, mosolyognak, látod az arcukat,
Elmondják: Mindenki ugyanúgy áldozat.
Persze nekik kedvez az életünk, az ígéret szerint jó lesz majd nekünk,
Várom már a percet, amikor ébredünk.
