Rád bízom a lelkem
Ha akarod éltesd,
ha akarod öld meg
Rád bízom a testem
Ha akarod öleld, ha akarod égesd el
Nem tudom hol vagyok otthon
Menekülés, ez az én sorsom
Miért szaladok el, miért bújok el
Szememet miért takarom el
Körmeim miért vájom magamba
Fejemet miért verem a falba
Ha így is ugyanúgy fáj
Mond miért...
Szeretném nem hinni, hogy félek
Hogy lesz még más, egy másik élet
Kapaszkodnék, de kezeim bénák
Felmásznék, de hiába küzdök
A mélység odalent vár
Mondd miért...
Ne ébressz fel, túl késõ már
Süllyed alattam a mocsárra épült vár
Sose fájt, így sose fájt...
Nem én tehetek róla
Valami itt legmélyebben
Azt akarja, hogy folytassam
Mert ezért tart még életben
Én kitépném magamból
Mint az alkoholisták a kapszulát
Nem tudom, hogy hol keressem
De itt van belül és mindent lát
Fáj...
Szeretném ha nem fájna
Magától megtalálna
Az miután már nincs tovább
Nincs feszesebb és nincs lazább
Nem kértem, csak úgy kaptam
Felhasználni nem tudtam
Kifacsart és kiégetett
Megásta sírom és eltemetett
Fáj...
