Szabadon szárnyalnék Egyedül táncolnék De valaki suttog S halkan lép felém
Simogat csöndekkel Szelidít nézéssel Mosolyog némán S szirmot szór elém
Fény gyúl, gyöngyház-színű A szirompelyhek széle oly szép, lágy ívű Két kéz arcomhoz ér De meg is ijedek, szaladok Egyedül maradok, s úgy lejtek én
Ki vagy és mért jöttél Zavarod zord békém Madaras táncom Jó volt még nekem
Szabadon szárnyalnék Szabadon táncolnék De sziszegő múltam Kúszik most felém
Ne sziszegj, hallgass már Hiszen egy új nap vár Mosolyog csöndben S gyöngyöt szór elém
Érzem, így most ez jó Ami rég volt, mind elmúlt És nem kell rá szó Bőröm fújja a szél Bizsereg berezeg ezer és ezeregy sejtem Érzi hogy él
Gyere maradok, táncoljuk Szabadon szárnyaljunk Mosolyunk fényét Szórjuk szerteszét
Szeretem nézését Szeretem lépését Szeretem tudni Hogy ő jön most felém
Szeretem táncunkat Szeretem hangunkat Szeretem azt is, hogy Csókot dob felém
Szálljunk a kék égbe fel Szabad így is, hogy ketten, s még föjjebb emel Kísérj a felhők fölé Odafönn a kezem s a kezed a Ragyogó koszorút fon a nap köré
Gyere maradok, táncoljuk Szabadon szárnyaljunk Mosolyunk fényét Szórjuk szerteszét
