Önfényben öntudatlanul zajlik a lét Kebléhez kígyókat szorít mennydörög az Ég És ezer sebből fáj, ha reménye mind elszáll
Romlatlan húsokon belül haldoklik a lét Dicsértessék az Isten elég pénzért Ha ezer sebből is fájt hitemre új nap várt Minden rám dobott kő kenyérként hullott rám
Onnan már nem volt száz új ígéret Engem várt Reszket a kíntól a lélek Figyelj rám... Van egy szó... Öleld át... Az utolsó... Itt vár... Ő lesz majd mindened belül Rád ragyog a fény Kínjával újra megfeszül Megtisztul az Ég Ha ezer sebből is fáj malasztja rajtad már Az Ő szívében tör A tiédben árulás
Innen már nem lesz száz új ígéret Téged vár Reszket a kíntól a lélek Figyelj rá... Van egy szó... Öleld át... Az utolsó... Itt vár...
