Tőlem idegen a remény
Nem vár béke, menedék
A porba vájom utamat
A végén véd majd, s befogad
Néha elér
Ha más lennék könnyebb lenne
El is hinném
De tovább hajt a vér
A mának élj míg meg nem öl
Hidd el egyszer úgyis vége
Vedd a részed mindenből
Miért is lenne minden másé
Ki porban élt most létre tör
Ízleld, érezd át a mérged
Ne félj hát a lényedtől
Élvezd, aki vagy
Élvezd, amíg vagy
Ó, hát ez volnál?
Sok apró árny a lelked
Mit kívülről a tudat zár
Súlyától meg is rogynál,
Meghajolnál...
De a végén úgyis ráébredsz majd
Hova a tudat zár, nincs igazi lét
Csillogón, fényben állsz majd
S csak belül dúl az üresség
Nem kell - tőlem idegen
Ott lenn - a porban a helyem
Ott a helyem
Emlékezz mikor ráébredsz majd
Hova a tudat zárt, nincs igazi lét
Maradni könnyebb lenne
De hát hajt a vér
