Azt hiszem, hogy láttam Zazie-t
Nem a dalbélit, hanem az igazit
És tényleg a metrón ülve-főve
A negyven fokban és be volt lőve
És láttam máskor, más alakban
Egyszer éppen pont alattam
Úszott el, amikor a hídon álltam
Tuti, hogy ő volt, zöld ruhában
Pá-páppárá-párá
Aki régen voltam, az most is van
Végig ott volt, csak elbújtam
Mindig ott lapult a háj mögött
No lám, csak nézz oda, hogy előjött
Aki régen voltam, az most is van
Végig ott volt, csak elbújtam
Mindig ott lapult a háj mögött, s előjött...
És láttam a Moszkva téren is őt
Az egyik telefonfülkének dőlt
Öklendezett és sugárban hányt
Erre én azon nyomban irányt
Változtattam, de szembe jött
Szemüvegében a lencse mögött
Lámpák villogtak kéken zölden
Aszontam néki: távozz tőlem!
Pá-páppárá-párá
Aki régen voltam, az most is van...
Szétpukkant erre, mint a buborék
A helyén egy tócsában csak egy kép
A tócsát felnyalta egy kutya és kész
Nem is számít már az egész
Mer' aki régen voltam, az most is van...
