Ma is itt a reggel, ébred és felkel
Budapest és furcsa pállott hideggel
Köszönti zazie-t, aki csak áll a járdán
Kezébe' telefon és iménti álmán
Töri a fejét és emilre gondol
De indulni kell mert még állig begombolt
Kis kabátja alá is befúj a szél
És teljesen átfagy, mire a buszhoz ér
Pedig egy messzi házban, ahol a madár se jár
Egy meleg szobában csak zazie-ra vár
Egy csésze tea és emil hangja
De a hetes buszt mindez hidegen hagyja
Rfr. gyere le velem, le gyere, a föld alá
Veled utazik zazie a metrón
Gyere le velem, le gyere, a föld alá
Veled utazik zazie a metrón
Zazie szegény, csak áll a járdán
Zsebre tett kézzel és iménti álmán
Töri a fejét, amiben húsz perc alatt
Egy zöld metróval emilhez szaladt
És száguldás közben a fényeket leste
Az állomásokon, és aznap este
Emillel tréfából metrózni mentek
Mint gyerekkorukban és végtelennek
Képzelték a rövid, húszperces utat
Metrósofornek is álmodva magukat de
Zazie álmát az álmában most
Dudálva gázolja szét a villamost
Egy centivel éppen elkerülo
Hetes busz, amire felkerül o
Némi tolakodással, mégis mosolyog zazie
Mert a metrónál is gyorsabban repítik álmai.
Rfr. gyere le velem, le gyere, a föld alá
Veled utazik zazie a metrón
Gyere le velem, le gyere, a föld alá
Veled utazik zazie a metrón
